Mi az a fordított gondolkozás?
A fordított gondolkozás vagy angolul inversion thinking egy probléma megoldó módszer, amely segítségével feje tetejére állíthatjuk a dolgokat és először a kudarc lehetőségeire koncentrálunk és így újszerű nézőpontból nézve már könnyen közel kerülhetünk megoldásokhoz.
A módszer nagyszerűsége annak egyszerűségében is rejlik. A fordított gondolkozás azt mondja, hogy ne magát a problémát akarjuk egyből megoldani, hanem pont annak az ellentétét. Ha arra keresem a választ, hogy hogyan lehetnék sikeresebb a munkámban, akkor fordítsuk meg és azt a kérdést tegyük fel inkább, hogy hogyan lehetnék sikertelen és hogyan élhetnék át egyre több munkahelyi kudarcot, frusztrációt. Egy project elindításánál, amikor mindenki hisz annak jövőbeli sikerében és nagy a lelkesedés, érdemes feltenni azt a kevésbé népszerű kérdést, hogy milyen módokon lehtne belőle néhány hónap múlva teljes bukás. De nem csak a munkában és az üzletben működik a módszer, hanem az élet minden területén bevethető. Pl. ha szeretnénk boldog vagy boldogabb párkapcsolatban élni, akkor érdemes feltenni a kérdést, hogy hogyan tehetném tönkre a kapcsolatomat. Elsőre talán megütközünk ezen a negatív hozzáálláson, de valójában nagyon hatékony segítség lehet az eredeti pozitív célunk eléréséhez.
A fordított gondolkozás története - Jacobi és Munger
A módszer Carl Gustav Jacobi 19. századi német matematikus nevéhez fűződik, aki számos nehezen megoldható matematikai problémát, komplex egyenletet úgy közelített meg, hogy először invertálta azokat és ezzel egy újszerű nézőpontot alakított ki. Leginkább azonban Warren Buffet szintén milliárdos és nagy népszerűségnek örvendő befektető társa, a 99 éves korában elhunyt Charlie Munger tette népszerűvé a fordított gondolkozás módszerét. Elmondása szerint az üzleti sikeréhez nagy mértékben hozzájárult, hogy döntései során rendszeresen használta a fordított vagy inverz gondolkozás mentális modelt.
A fordított gondolkozás, mint probléma megoldó módszer
A különféle gondolkozási technikákat kategorizálni lehet aszerint, hogy melyiket mire érdemes használni. Vannak olyan gondolkodási technikák, amelyek arra szolgálnak, hogy újszerű, merész, kreatív ötletekkel álljunk elő (pl. SCAMPER). Vannak olyanok, amelyek azt célozzák, hogy egy dolgot megértsünk, a lényegét meg tudjuk ragadni, ilyen pl. a Feynman technika. Más módszerek próbálnak mögé nézni, mélyére ásni egy jelenségnek (pl. iceberg model), túlmenve a felszínes lényegi megértésen. Van olyan is, ami kifejezetten a jövőt fürkészi, a jövőt próbálja valamilyen módon megszelídíteni, megismerni, erre jó példa a szcenárió planning. És vannak olyan gondolkodási technikák is, amelyek praktikusan egy probléma megoldására vagy cél elérésére irányulnak és ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a jelenleg tárgyalt fordított gondolkozás módszere, ami tehát nem más, mint egy problémamegoldási technika.
Fordított gondolkozás a pénzügyekben - anyagi biztonság lépésről-lépésre
Illusztrációként nézzünk meg egy konkrét példát a fordított gondolkozás működésére.
Második lépésként, miután megállapítottuk a célunkkal ellentétes anti-célt, kérdezzük meg, hogy hogyan érhetnénk el ezt a negatív célt? Tegyük fel, szeretnénk a személyes anyagi helyzetünkön, pénzügyi gazdálkodásunkon javítani, hogy stabil, kiszámítható legyen. Az inverz cél az lenne, hogy drámaian romoljon a pénzügyi helyzetem és anyagi nehézségeim legyenek. Mi kell ahhoz, hogy ez megtörténjen és mit tudok tenni érte? Valószínűleg mindenki kapásból fel tud sorolni jó néhány módot, ahogyan ronthatna az anyagi helyzetén. Pl.
- szabad teret adhatnék az impulzus vásárlásnak, ami megtetszik megveszem, nem figyelve, hogy megengedhetem-e magamnak,
- az kifejezetten jó, ha rendszeresen többet költök, mint, amennyi a bevételem,
- ha kell, akkor ehhez hiteleket is felveszek,
- érdemes nem megtervezni a pénzügyeimet, nem kell költségvetést készíteni, jobb, ha átláthatatlan marad számomra is, hol tartok,
- a számlák befizetését sem kell elkapkodni, ráérnek majd egyszer, ha jönnek a feszólítások és még marad rá pénzem,
- olyan munkát érdemes választani, ami kényelmes, nem megerőltető, még ha ez alacsonyabb fizetéssel is jár,
- ne költsünk biztosításra, úgyis kicsi esélye van, hogy baj történik,
- pénzügyekkel, befektetésekkel kapcsolatban nem kell az ismereteimet bővíteni.
Ha ezeket megteszem vagy ezek közül csak néhányat, máris jó úton haladok az inverz célom felé, vagyis hogy drámai romláson menjen keresztül az anyagi helyzetem.
Szerencsére itt nem ér véget a fordított gondolkozási módszer, hanem most újra fordítsuk meg és gondoljuk át azt, hogy hogyan tudnánk mégiscsak elkerülni ezeket a negatív tényezőket és akkor kapunk egy olyan javaslat listát, hogy:
- Kerüljük vagy tartsuk keretek között az impulzus vásárlást,
- Lehetőleg ne vegyünk fel hitelt, csak valóban indokolt esetben,
- Tervezzük és kövessük a pénzügyeinket, készítsünk havi költségvetést,
- Olvassunk könyvet a pénzügyi gazdálkodásról, megtakarításokról és képezzük magunkat,
- A számlák befizetésének a rendszerét alakítsuk ki, hogy mindig nyugodtan alhassunk,
- Mindig kevesebbet költsek, mint amennyi a jövedelmem és valamennyit mindig takarítsak meg,
- Kössünk biztosítást értékeinkre, hogy a nem várt eseményeket kezelni tudjuk,
- Tegyek erőfeszítést annak érdekében, hogy egy év múlva több jövedelmem legyen, mint most.
Ha belegondolunk, akkor a felsoroltakban nincs semmi meglepő ötlet és ez a szép a dologban, hogy a módszer alkalmazásához nem kell más, csak egy kis józan ész. Mégis, ha odafigyelünk azokra a dolgokra, amiket találtunk, akkor szinte garantált, hogy idővel elérjük az eredeti célunkat, jelen esetben az anyagi helyzetünk folyamatos javulását és a nagyobb anyagi biztonságot.
Azt pedig, hogy tényleg történjen is valami az említett területeken, úgy érhetjük el, ha nem állunk meg ezeknél a felismeréseknél, hanem konkrét akciókat tűzünk ki magunknak célként, pl.
- Még ebben a hónapban elkészítem a havi költségvetés tervemet és kiszámolom, hogy mire kb. mennyit költhetek;
- A héten keresek egy jó könyvet, ami segít a pénzügyi ismereteim és a személyes pénzügyi gazdálkodásom fejlesztésében vagy keresek a témában egy Youtube csatornát;
- Utánanézek a megtakarítási lehetőségeknek és kicsiben el is kezdem ebben a hónapban;
- Kialakítom a rendszerét, hogy a hónap elején vagy amikor esedékes, a számlákat időben befizessem, esetleg beállítok csoportos beszedést a bankomnál;
- Ha valami dárga terméket meglátok egy bevásárlóközpontban, ami megtetszik és hirtelen nagyon meg szeretném venni, akkor kialakítom a szokást, hogy mindig tegyek egy kört előtte más boltokban vagy aludjak rá egyet és csak utána hozzam meg a döntésemet és soha sem ott és rögtön akkor a helyszínen.
Fordított gondolkozás vs. hagyományos problémamegoldás
Ahogy Charlie Munger mondja, nem szükséges, hogy brilliáns ötletekkel álljunk elő, a sikerhez legtöbbször már az is elég, ha tartósan nem csinálunk hülyeséget és nem követünk el komolyabb hibákat.
Miért van az, hogy sok esetben a fordított gondolkozás bizonyos esetekben hatékonyabb lehet a problémamegoldásban, mint a megszokott célirányos, lineárisan előremutató megoldáskeresés?
Azt mondják, hogy annak is köszönhető ennek a módszernek hatékonysága, hogy az emberi gondolkozás hajlamos a pesszimizmusra és jobban boldogul a negatív gondolatokkal, mint a pozitívakkal. Ebben is lehet igazság, de véleményem szerint még inkább arról van szó, hogy a pozitív lineáris probléma megoldó gondolkozás és a fordított anti-célt elérni kívánó több tényezőre nyitott negatív fordított gondolkozás lényegileg eltérő természetű mentális működési módot takar és ennek megfelelően szükségszerűen másfajta eredményeket is szállítanak ugyanarra a problémafelvetésre.
Az élet problémáinak jelentős része nem egyszerű és egylényegű, így ezekben az esetekben a megoldás sem lehet az. Ha egy komplex, több tényezőből álló probléma megoldására a hagyományos lineáris, egyetlen megoldást kereső módot alkalmazzuk, akkor értelemszerűen nehezen fogunk boldogulni vele és az elménk nem találja a fogást rajta. Márpedig amikor egy probléma megoldásán gondolkozunk, akkor az agyunk automatikusan a nagybetűs MEGOLDÁST keresi, az egyetlen, az igazi, a mindent orvosoló megoldást és lineáris úton próbál eljutni hozzá. Ezzel rögtön egy olyan üzemmódba lép, ami egyetlen megoldás keresésére ösztönzi, holott a valóság legtöbbször nem egyszerű, hanem inkább összetett. Pl. ha valaki azt kérdezi, hogy hogyan lehetne boldog, akkor nem tudnánk rá egyszerűen válaszolni. De arra a kérdésre, hogyan ne legyen boldog, milyen módon válhatna boldogtalanná, kapásból tudunk "megoldást" hozni, nem is egyet, hanem sokat.
A hagyományos lineáris egy fókuszú problémamegoldó gondolkozás olyan, mint amikor nagyítóval egyetlen pontba fókuszáljuk a nagyítólencse felületét érő napsugarakat, míg el nem érjük a célunkat azaz tüzet nem gyújtunk vele.
Ezzel szemben a fordított gondolkozásmód egy prizmához hasonlítható, ami a rávetülő fénysugarat alkotóelmeire bontja fel és megmutatja a szivárvány színeit, holott nem is gondoltuk volna, hogy a napból érkező fehér fény mögött valójában ilyen és ennyi szín van. A fordított gondolkozás is ezt teszi a beérkező problémával azaz sok összetevőre bontja fel.
Az inverz vagy fordított gondolkodás tehát eléri, hogy az agyunk észrevétlenül átkapcsoljon egy nem lineáris üzemmódba, amit komplex, diffúz vagy divergens gondolkodásnak is nevezhetünk. Így már nem az egyetlen megoldást keressük az invertált negatív cél elérésére, hanem a lehetséges utakat, amik ahhoz elvezethetnek. Ez a fordított gondolkozással elért mentális üzemmódváltás az, ami segít más megoldásokat találni.
Az életben sok probléma abból adódik, hogy rosszul döntünk, hibákat követünk el, hülyeségeket csinálunk, mégpedig tartósan és életvitelszerűen. Ez lehet egészségügyi, pénzügyi, munkahelyi vagy más probléma okozója. Ez azt is jelenti, hogy a sikerhez vezető megoldást is egyszerűen itt kell keresni azaz a rossz döntések, viselkedési minták felszámolásában. A fordított gondolkodás azzal, hogy átkapcsol bennünket a tuti csodamegoldást kereső üzemmódból a józanész módra, segít ezeket az egyébként triviális hibákat felismerni és kiküszöbölni, hogy ezután ne kövessünk el hülyeségeket, hanem csináljuk nem-rosszul azaz jól a dolgokat, ami pedig végül automatikusan el fog vezetni minket a sikerhez.
Ezért találó Munger kicsit nyers jellemzése, hogy az inverz gondolkozás egyszerűen arról szól, hogyan ne legyünk hülyék.
A fordított gondolkozástól tehát ne várjunk egetrengető és nagyon kreatív új szenzációs ötleteket, mert pont lehozva minket a földre, ezektől fordít el minket a józan ész és a nyilvánvaló megoldások irányába. A megtalált megoldások látszólag nem nagy számok, mert olyan dolgok, amiket eddig is tudtunk, de itt pont az a lényeg, hogy mi az amit eddig is tudtunk és mégsem csináltunk jól.
A fordított gondolkozás másik előnye az egyszerűségében van, mert ha nem toljuk túl ezt a gondolkodásmódot, hanem gyorsan csináljuk, és mondjuk az invertált negatív céllal kapcsolatban csak 3-4-5 ötletet hozunk elő, ami rögtön az eszünkbe jut, akkor ezzel azt érjük el, hogy automatikusan a legfontosabb dolgokra fogunk fókuszálni. Így nem kell utólag még a túl sok kreatív ötlet közül a pareto elv 80/20 szabályát vagy más módszert alkalmazva külön priorizálni, válogatni is, hanem praktikusan egyből csak a lényegre fogunk koncentrálni.
Invert, always invert avagy Never not invert
Carl Gustav Jakobi után Charlie Munger is azt hangoztatta, hogy "invert, always invert" vagyis, hogy mindig alkalmazzuk a fordított gondolkozásmódot.Vagy stílusosan megfordítva mondhatnánk azt is, hogy "never not invert" azaz sohase feledkezzünk el a fordított gondolkozásról. De persze ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos pozitív problémamegoldó gondolkozás rossz dolog lenne és száműznünk kellene. Távolról sem, hanem sokkal inkább a kettőt egymás mellett érdemes használni, mert egymást erősíteni tudják és a gondolkozásmódunk rugalmasabbá, kreatívabbá válik ha egyszer a nagyítót, másszor pedig a prizmát vesszük kezünkbe.
Remélem sikerült a fordított gondolkozás egyszerű, mégis nagyszerű módszerét megismertetni és az érdeklődést felkelteni iránta. Ha valaki még nem használta, érdemes kipróbálni, naponta pár percet rászánni, mert hamar rutint szerezhetünk benne és utána már bármely helyzetben gyorsan alkalmazni tudjuk. Kezdhetünk pl. azzal, hogy összeszedünk hét olyan célt, problémát, ami foglalkoztat minket akár anyagi, egészségügyi, munkahelyi, magánéleti vagy egyéb területen. Ezután egy-két naponta szánjunk rá fél-egy órát, hogy valamelyik problémát végig visszük a fordított gondolkozás folyamatán és megnézzük, hogy mire jövünk rá, milyen a siker irányába mutató tennivalókat állapítunk meg és úgy egyáltalán mennyire jön be nekünk a fordított gondolkozás, mint probléma megoldó módszer.
Te melyik céljaiat tudnád a fordított gondolkozás segítségével megvizsgálni?
A Youtube-on megnézheted a fenti blog posthoz tartozó videót is:
